Családállítás & Önismeret

Megy az adok-kapok egy életen át? Hát persze! De nem mindegy, hogy hogyan. Ő megbántott engem, én is megbántom őt! Ez is rendben van. Nem kell, és nem is szabad eltűrni a végtelenségig a bántalmazást. A kérdés az, hogy hogyan adjam vissza a negatívumot úgy, hogy ne menjünk spirálban lefelé egy mély gödörbe, ahonnan már lehet, hogy nincs kiút és vége mindennek. Nagyon egyszerű a megoldás! A párkapcsolat úgy működik, mint egy kétkarú mérleg. A férfi és a nő, két egyenrangú társ. Tehát a mérleg alapvetően egyensúlyban van.  Amikor elkezdik pakolni a mérleg két oldalát, nagyon fontos odafigyelni, hogy mit és mennyit tesznek bele a párkapcsolatba. Amikor valami negatív dolog történik, például úgy érezzük, hogy társunk megbántott azzal amit mondott, akkor vissza akarjuk adni a "bántást". Ilyenkor, ha egy kicsivel kevesebbet adunk vissza , ha egy kicsivel kevésbé bántó dolgot mondunk neki, akkor a mérleg egyensúlya még nem billen ki nagyon, könnyen vissza fog térni középre, kiegy...

Könyvajánló Máté Gábor A test lázadása Ismerd meg a stresszbetegségeket Egy betegség diagnosztizálása, illetve a tünetek első megjelenése után kétféle irányban kellene vizsgálódnunk: egyrészt, mit mond ez a betegség a múltról és a jelenről , másrészt, mi segít majd a jövőben? (…) A gyógyuláshoz életbevágó, hogy erőt gyűjtsünk, és merjünk negatívan is gondolkozni. A negatív gondolkodás nem „realizmusnak” álcázott gyászos, pesszimista életszemléletet jelent, hanem hajlandóságot arra, hogy észrevegyük, ami nem működik. Mi nincs egyensúlyban? Mit hagytam figyelmen kívül? Mire mond nemet a testem? Amíg fel nem tesszük magunknak ezeket a kérdéseket, addig rejtve maradnak előttünk azok a stresszhatások, amelyek az egyensúly megbomlásáért felelősek.

 "Az esti visszapillantás a legfontosabb gyakorlat! Egyben a legnehezebb is végigcsinálni. De ha rászoktunk, elsőrendű igényünkké válik, és szinte önmagában biztosítja pszichés egyensúlyunkat. Az esti visszapillantás az önmegismerés, az önkontroll és a helyzetek mély megértésének alapgyakorlata. Este, elalvás előtt az ágyban képszerűen végiggondoljuk egész eltelt napunkat, a reggeli felkeléstől a jelen pillanatig. A visszapillantás feltétlenül képszerű legyen, úgy pergessük le a napot, mint egy filmet. Az a lényeg, hogy szemlélőivé váljunk a nap eseményeinek és benne önmagunknak. Lássuk magunkat, ahogy megyünk az utcán, dolgozunk, vitatkozunk valakivel stb. Fontos az időbeli sorrend betartása. A gyakorlat alapattitűdje az éntől való távolítás: úgy szemléljük magunkat a dolgok és az emberek között, mint egy idegent. Meg kell engedni, hogy ennek az embernek – aki én vagyok – a viselkedése szabadon hasson rám. És ugyanígy azoké is, akik a nap folyamán kapcsolatba kerültek velem. Döbb...

​Teszteld és indítsd be a jobb agyféltekédet! Az alábbi képen egy táncos forog körbe. Nézd meg, hogy a táncos a forgást az óramutató járása szerint vagy ellenkező irányban végzi-e. Ha a forgás az óramutató járásával megegyező, tehát balról jobbra történik, akkor az adott pillanatban inkább a jobb agyféltekédet használod. Ha viszont jobbról balra, az óramutató járásával ellenkező irányban forog a táncos, akkor pillanatnyilag inkább a bal agyfélteke tölti be az uralkodó szerepet. Amennyiben el tudod érni azt, hogy a táncos a te általad kiválasztott irányba forogjon vagy ide-oda félfordulatokat tegyen, az azt jelenti, hogy abban a percben megtanultad uralni a két agyféltekéd működését, azaz optimálisan összehangoltad azokat. Jó szórakozást !​ :D

​Az agykutatók fontos megállapításokra jutottak a két agyfélteke működésével kapcsolatban. Már az egyiptomiak is ismerték azt a tényt, hogy a jobb agyfélteke irányítja a test bal ​o​ldalát, a bal agyfélteke irányítja a jobb oldalát és  a két agyfélteke különböző funkciókért felelős a  szervezetünkben. A nyugati kultúrában a bal agyfélteke használata dominál​. Állandóan számolunk,​ tervezgetünk , rengeteget kommunikálunk​ szóban és írásban​. Hatalmas mennyiségű képi és verbális ​anyagot fogadunk be (internet, tévé, ​rádió ... ) és próbálunk feldolgozni, ​rendszerezni. ​Ezzel szemben a jobb agyfélteke ​gondoskodik ​az elvontabb​ dolgok​ról. A humor, a zen​e, a tánc, a ​fantázia világa. A főzés, a kertészkedés, a művészetek mind mind segítenek ellensúlyozni a hétköznapok egyoldalúságát és egyhangúságát.  Egy női táskában nagyon jól megférnek egymás melett az okostelefonok és a szépséges, virágos füzetek...

​ Pósa Ferenc : A betegség mint pótcselekvés            /  részlet a könyvből/ Nézzünk szét alaposan, nézzünk szét nyugodtan, meg fogjuk lelni jelenlegi életünkben a kiváltó okot. Javaslom, elmélkedjünk együtt egy kicsit, a jelen életünkben keressük, találjuk meg, a betegséget kiváltó tényezőt! Nagyon sokan - én is - hisznek egy felsőbbrendű „valamiben", Istenben!     Vajon, Ő milyen tulajdonságokkal bír? Mi, emberek akkor szoktuk dorgálni gyerekünket - hovatovább ku­tyánkat - mikor elköveti azt a bizonyos helytelen cselekedetet, nem pe­dig valamikor később, amikor már nem is emlékszik rá! így van? Termé­szetesen normális körülmények között így történik, nem büntetjük, nem büntethetjük feleslegesen! Márpedig akkor büntetni, felelősségre vonni,amikor már nem emlékszik rá, teljesen értelmetlen. Kitűzött célját szin­tén nem éri el, tehát nagyon valószínűtlenül hangzik, hogy Szerető Iste­nünk ilyet tenne!...

Kinyílni egy beteg világban: veszélyes. Finomnak lenni a durvához: fájdalmas. Szeretni a közönyben és a gyűlöletben: gyötrelmes. Mitévők legyünk? A válasz egyszerű, csak megcsinálni nehéz. Önmagunkon kell kezdeni. Egy betegség akkor nem fertőz, ha erős az immunrendszerünk. Ez nem azt jelenti, hogy nem leheljük be a baktériumokat, hanem azt, hogy nem leszünk tőlük betegek. Nem kerülünk a hatásuk alá. Minden adáshoz kell egy vevő is. Minden sugárzáshoz egy rezonancia. Minden 'kívülről' jövőhöz egy 'benső' hangoltság. Csak ami belülről jön - mondja Jézus - az fertőz. Ahol az ember erős, ott nem lehet megingatni. Ezért az igazi háborúság önmagunkban zajlik. Aki lelkileg valóban rendben van, azt kívülről nem lehet megzavarni. Nem tudod úgy kibillenteni az egyensúlyából, hogy ne szerezné vissza. Müller Péter