Hogyan lehet nagyobb együttérzéssel és világosabban (kevesebb félreértéssel) kommunikálni egymással ?
"Amikor erős érzelmi kitörés kísér valamit, gyakran megesik, hogy mást mutat a látszat és mást a valóság.
Lehet, nem sikerül előszörre, de kísérletet kell tennünk arra, hogy megtaláljuk, mi magunk, miként járultunk hozzá a probléma keletkezéséhez, mert azzal kimozdulunk szűklátókörűségünkből, mely tisztességtelen, romboló szándékhoz vezet, és annyi sérelem forrása az egész világon."
Dalai Láma: A boldogság esszenciája
Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) az a feledésbe merült nyelv, amelyen azok az emberek beszélnek, akik törődnek egymással és harmonikus életre vágynak. Rosenberg doktor történetek, példák és párbeszédek segítségével kínál gyakorlati megoldásokat a nehéz kommunikációs helyzetekre.
Amit megtanulhatunk:
A lehetséges konfliktushelyzetek békés párbeszéddé alakítását;
Szakítást a dühbe és depresszióba torkolló gondolkodásmóddal;
Olyan kifejezésmódot, amely segít elkerülni az ellenségeskedést;
Az empátia gyógyító erejét felhasználva együttérzéssel kommunikálni;
Minden megnyilvánulásban meghallani a `köszönöm` és a `kérem` szavakat;
Teljesebbé tenni az életet magunk és mások számára.
Az Erőszakmentes kommunikáció két dologra fókuszál: az egyik az empátia, vagyis a másikra való együttérző odafigyelés, a másik az őszinte önkifejezés: oly módon, hogy az a másikat lehetőleg együttérző odafigyelésre indítsa.
Az Erőszakmentes kommunikációt szokás zsiráfnyelvnek is nevezni, szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt sakálnyelvvel.
Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) lényege, hogy próbáljuk meg a „sakál” erőszakos nyelvezete és magatartása helyett a „zsiráf” szelíd, elfogadó, empatikus habitusát elsajátítani és ezt közvetíteni a gyerekek számára is.
Sakál és Zsiráf
Marshall Rosenberg sakálnyelvnek nevezte el a kommunikációnak azt az erőszakos módját, ahogy általában viszonyulni szoktunk egymáshoz és önmagunkhoz. A sakál konfliktushelyzetben kétféle módon viselkedik: ha az ellenfelét gyengébbnek találja, akkor üvöltvetámad, ha erősebbnek, akkor alázatosan behúzott farokkal elsomfordál. Az üvöltés történhet látszólag szelíd szavakkal is. Az „Ejnye-bejnye, kisfiam, máskor ne csinálj ilyet, mert összetöröd anyuci szívét.” mondat semmivel sem kevésbé sakál, mint a „Szíjat hasítok a hátadból, te büdös kölyök!”. A hallgató fél mindkét közlésből minősítést hall meg: azt, hogy ő „rossz”, és hogy a másik (negatív) érzelmeiért ő a felelős.
A szárazföldi emlősállatok közül a zsiráfnak van a legnagyobb szíve. A zsiráf továbbá nagyon erős állat, ugyanakkor nagyon szelíd: egyetlen rúgásával harcképtelenné tehetné a társát – csak épp nem teszi. Nyálával képes feloldani a tövist, ami azt a készséget jelképezi, hogy mások „fullánkjait” együttérzéssel és empátiával dolgozhatjuk fel. Ezek miatt lett a zsiráf az erőszakmentes kommunikáció szimbólumává. Az EMK terminológiájában „a zsiráf” általában az erőszakmentesen kommunikálni próbáló embert jelenti, szembeállítva „a sakállal”, vagyis az erőszakosan kommunikáló emberrel. A zsiráf pontosan tisztában van a saját érzéseivel és szükségleteivel, fölvállalja őket, és esze ágában sincs azokról lemondani (ellentétben a meghunyászkodó sakállal). Viszont miközben saját szükségletei kielégítésére törekszik, teljes figyelemmel igyekszik meghallani a másik érzéseit és a mögötte húzódó szükségleteket. Amikor pedig a tényleges cselekvésre kerül sor, a zsiráf számára csak olyan megoldás elfogadható, amelyben ugyanakkora figyelmet kapnak a partnere szükségletei, mint a sajátjai.
Az erőszakmentes kommunikáció alapjai
Ez első részben arról van szó, mi az erőszakmentes kommunikáció célja. Megismerkedünk a folyamat első két lépésével, a megfigyeléssel, és az érzések kifejezésével. Szó van még az erőszakos kommunikáció néhány részletéről, a morális ítéletekről, a felelősség tagadásáról.
Ajánlott videó
Harmadik rész: empátiával meghallgatni a másik embert.
Negyedik rész: Kérdések - Hála kifejezése és fogadása
Marshall Rosenberg sakálnyelvnek nevezte el a kommunikációnak azt az erőszakos módját, ahogy általában viszonyulni szoktunk egymáshoz és önmagunkhoz. A sakál konfliktushelyzetben kétféle módon viselkedik: ha az ellenfelét gyengébbnek találja, akkor üvöltvetámad, ha erősebbnek, akkor alázatosan behúzott farokkal elsomfordál. Az üvöltés történhet látszólag szelíd szavakkal is. Az „Ejnye-bejnye, kisfiam, máskor ne csinálj ilyet, mert összetöröd anyuci szívét.” mondat semmivel sem kevésbé sakál, mint a „Szíjat hasítok a hátadból, te büdös kölyök!”. A hallgató fél mindkét közlésből minősítést hall meg: azt, hogy ő „rossz”, és hogy a másik (negatív) érzelmeiért ő a felelős.
A szárazföldi emlősállatok közül a zsiráfnak van a legnagyobb szíve. A zsiráf továbbá nagyon erős állat, ugyanakkor nagyon szelíd: egyetlen rúgásával harcképtelenné tehetné a társát – csak épp nem teszi. Nyálával képes feloldani a tövist, ami azt a készséget jelképezi, hogy mások „fullánkjait” együttérzéssel és empátiával dolgozhatjuk fel. Ezek miatt lett a zsiráf az erőszakmentes kommunikáció szimbólumává. Az EMK terminológiájában „a zsiráf” általában az erőszakmentesen kommunikálni próbáló embert jelenti, szembeállítva „a sakállal”, vagyis az erőszakosan kommunikáló emberrel. A zsiráf pontosan tisztában van a saját érzéseivel és szükségleteivel, fölvállalja őket, és esze ágában sincs azokról lemondani (ellentétben a meghunyászkodó sakállal). Viszont miközben saját szükségletei kielégítésére törekszik, teljes figyelemmel igyekszik meghallani a másik érzéseit és a mögötte húzódó szükségleteket. Amikor pedig a tényleges cselekvésre kerül sor, a zsiráf számára csak olyan megoldás elfogadható, amelyben ugyanakkora figyelmet kapnak a partnere szükségletei, mint a sajátjai.
Az erőszakmentes kommunikáció alapjai
Ez első részben arról van szó, mi az erőszakmentes kommunikáció célja. Megismerkedünk a folyamat első két lépésével, a megfigyeléssel, és az érzések kifejezésével. Szó van még az erőszakos kommunikáció néhány részletéről, a morális ítéletekről, a felelősség tagadásáról.
Ajánlott videó
A második részben a módszer 3. és 4. lépésével ismerkedünk: szükségletek kifejezésével illetve azzal, hogyan kérünk valamit a partnerünktől.
Harmadik rész: empátiával meghallgatni a másik embert.
Negyedik rész: Kérdések - Hála kifejezése és fogadása
"A könyörületesség gyakorlásának és a boldogság elérésének legnagyobb gátja a gyűlölet lehet. Ha képesek vagyunk türelmesen, toleránsan közeledni ellenségeink felé, akkor minden könnyebbé válik - könyörületességünk szabadon és természetes módon fog mások felé áramolni.
A türelem gyakorlásához tulajdonképpen ellenség szükséges. Ellenségünk tettei nélkül nincs lehetőség arra, hogy kialakuljon bennünk a türelem és a tolerancia. Normális esetben barátaink nem teszik próbára türelmünket; azt csak ellenségeink tehetik meg. Ebből a nézőpontból ellenségünket legnagyobb tanítónknak tekinthetjük, és hálásak lehetünk neki, amiért alkalmat adott a türelem gyakorlására."
"Úgy gondolom, az empátia nem csak a könyörületesség kiterjesztésének eszközeként fontos, hanem általában véve a kapcsolattartás bármely szintjének is. Ha például nehézségek merülnek fel közöttünk, rendkívül hasznos, ha a másik személy helyébe tudjuk képzelni magunkat, és kipróbáljuk miként reagálnánk az adott helyzetre.
Nagyon hasznos lehet, ha személyes kapcsolatainkban nyitottak vagyunk, és megosztjuk másokkal dolgainkat. Nekem ilyen a természetem, ezért könnyen barátkozom, és itt nem csak ismerkedésről és felszínes csevegésről van szó. Valóban elmondom mélyen gyökerező problémáimat is, de ugyanez a helyzet akkor is, ha jó hírt hallok - azt is azonnal megosztom másokkal. Így alakul ki a baráti kapcsolatok intimitása. " Dalai Láma: A boldogság esszenciája
A türelem gyakorlásához tulajdonképpen ellenség szükséges. Ellenségünk tettei nélkül nincs lehetőség arra, hogy kialakuljon bennünk a türelem és a tolerancia. Normális esetben barátaink nem teszik próbára türelmünket; azt csak ellenségeink tehetik meg. Ebből a nézőpontból ellenségünket legnagyobb tanítónknak tekinthetjük, és hálásak lehetünk neki, amiért alkalmat adott a türelem gyakorlására."
"Úgy gondolom, az empátia nem csak a könyörületesség kiterjesztésének eszközeként fontos, hanem általában véve a kapcsolattartás bármely szintjének is. Ha például nehézségek merülnek fel közöttünk, rendkívül hasznos, ha a másik személy helyébe tudjuk képzelni magunkat, és kipróbáljuk miként reagálnánk az adott helyzetre.
Nagyon hasznos lehet, ha személyes kapcsolatainkban nyitottak vagyunk, és megosztjuk másokkal dolgainkat. Nekem ilyen a természetem, ezért könnyen barátkozom, és itt nem csak ismerkedésről és felszínes csevegésről van szó. Valóban elmondom mélyen gyökerező problémáimat is, de ugyanez a helyzet akkor is, ha jó hírt hallok - azt is azonnal megosztom másokkal. Így alakul ki a baráti kapcsolatok intimitása. " Dalai Láma: A boldogság esszenciája
