Mert ha nem lenne emléked, nem tudnád, hogy a vicsorgó kutya, ami feléd rohan, valószínűleg meg fog harapni. Nem tudnád, hogy a szépen mosolygó, száját csókra tartó, ellenkező nemű egyén valószínűleg örömforrás számodra.
S ennyi az életed: az emlékek alapján hozott döntés, a tapasztalatok alapján történő próbálgatás, az emlékekből élés. Ez biztonságot ad, kiszámítható.
...
Ha rájössz arra, hogy Te nem az emlékeid vagy, te nem CSAK ez a tapasztalás vagy, akkor ráébredsz arra, hogy a félelem valójában nem létezik.
Ez a kulcs: a félelem VALÓJÁBAN nem létezik, mert az csak a NÉZŐPONTOD eredménye. Annak az eredménye, hogy azt HISZED, hogy tudod mi fog történni. Mert ez van a fejedben, az emlékeidben, hogy aki így és úgy tesz, az ezt és azt fogja tapasztalni. És azt is fogod tapasztalni.
...
De a végső valóság nem az, hogy feloldottad múltadat, megértetted, hogy gyerekkorodban mi történt veled, amikor felismered, hogy vannak energiáid… ez csak a kapu lesz önmagadhoz!
...
- Nem érdekelnek már annyira az emberi kapcsolataid, nem számít annyira, ki mit gondol rólad. Nem akarsz megfelelni a világnak.
- Elfogadod az időjárást, nem akarsz napos időt teremteni esőben, és esőért imádkozni a napsütésben, mert tudod: minden úgy van jól, ahogy van.
- A postán, a kasszánál, a dugóban, a megállóban soha nem vagy ideges, hogy mikor érsz már oda, mikor végzel már.
- Nem érdekelnek a világ eseményei. Nem borít ki a politikai, a világ helyzete, mert tudod, ez csak látszat.
- Egyre több szépséget látsz a legegyszerűbb dolgokban, mint egy emberi arc vagy bármi, amivel találkozol.
- Nem bünteted magad azokért a hibákért, amiket a múltban követtél el, megérted, hogy ezeken keresztül kellett menned, és hálás vagy mindenért, ami veled történt.
S annak a jele, hogy még mindig alapvető egyik rezgésed a félelem:
- Még mindig vannak emberek, akiknek nem tudtál megbocsátani, még mindig őrzöl haragot a szívedben bizonyos csoportok vagy embertípusok ellen.
- Még mindig hatnak rád a sötét erők, sötét energiák.
- Még mindig hiszel abban, hogy rossz útra is tévedhetsz, elcsúszhatsz bármiféle isteni tervtől.
- Még mindig meg akarod menteni a világot, meg akarod gyógyítani az embereket.
- Ha utálod a munkahelyedet
- Ha ki akarsz lépni a párkapcsolatodból, de már évek óta nem teszed.
...
Ám, ha vannak még félelmeid, ha félsz meglépni valamit, félsz szembenézni valamivel, félsz váltani: akkor tudd, még mindig a múlt emlékei határoznak meg.
De „utána” is fogsz félni, ne félj. :) Csak egy különbség lesz: bátran, könnyedén, gyorsan fogsz tudni haladni a félelmeid felé, és nem fogják alapvetően determinálni létezésedet. A félelmekben LEHETŐSÉGET fogsz látni, és nem gátat. Ez egy belső állapot. Ez egy nézőpont.
csillagmag.hu
