Amikor ajándékot kapunk, azt nem kell viszonozni. Hálásan megköszönjük, és ennyi elég. Amikor úgy érezzük, hogy kaptunk valamit, amit viszonozni szeretnénk annak érdekében, hogy az adok-kapok egyensúly a helyére billenjen, akkor elindíthatunk egy ilyen láncolatot is. Tovább adhatjuk azt, ami nekünk van. Nem csak tárgyakra gondolok, lehet bármilyen szívből jövő, őszinte adomány. Lehet egy kedves szó, egy őszinte ölelés. Lehet önkéntesen elvállat feladat. Lehet ez bármi, amiért nem várunk el cserébe semmit, hiszen azt adjuk tovább - esetleg más formában - amit mi magunk is ajándékként kaptunk. Azt adjuk, ami nekünk van, amiben mi jók vagyunk. Ezek a láncolatok nem rabláncok. Bármikor leállíthatjuk az adakozást és bármikor indíthatunk egy másikat.
A felderítő az, aki egy kicsit előre megy és megnézi, hogy melyik útvonal a legbiztonságosabb, melyik útvonal járható. A párom nagy felderítő. Mint igazi férfi, ő az aki mindig elöl jár és mutatja az utat, a lehetőségeket. Mi követjük őt a gyerekekkel. Rövidlátóként még kontaktlencsével sem látok messzebb az orromnál. Itt élek a jelenben, a mostban. Szükségem van a párom vezetésére, egyébként csak helyben toporognék, esetleg óvatosan tapogatózva haladnék valamerre, mint az idegenvezető nélküli turisták.
Egy felderítővel könnyebb haladni. Még útjelzőtáblákat is rak ki az út mentén, hogy mások is megtalálják a kitaposott ösvényeket.
Így aztán a láncolatok megtalálásában is segít engem. Emlékszem amikor kliensként megismertük a kineziológiát és a családállítást, olyan sok segítséget kaptunk, hogy a párom - mint felderítő - jelentkezett egy kineziológia tanfolyamra. Két nappal a tanfolyam kezdete előtt le akarta mondani. Persze én elkezdtem győzködni, hogy menjen csak, mert a kineziológia milyen jó, milyen sokat segített nekünk ... Csak annyit válaszolt: "Menj el Te !" . Szerintem az oktatók még mindig rajtunk nevetnek. A vezetéknév stimmelt, de nem egy férfi jelent meg a tanfolyamon. Még hosszan sorolhatnám a felderítő előnyeit, de most csak az előző láncolathoz szeretnék visszakanyarodni.
Nagyon komoly segítséget kaptam egy kedves ismerőstől, szerettem volna valahogyan viszonozni, de nem fogadott el semmit. Hívtam jöjjön el tornázni, de arra most nincs ideje, unokázik ... és akkor eszembe jutott a holland barátnőm mondása: "Nem nekem fogod viszonozni, majd továbbadod." Mit tudok én tovább adni ? Mi az ami nekem van ? Mi az, amiben jó vagyok ?
Türelemmel meghallgatok másokat, kérdéseket fogalmazok meg és közben lehet, hogy megtaláljuk az egyik lehetséges megoldást is.
Szabó Kata oldasok@gmail.com Tel: 06 30/ 577 1650
Szabó Kata oldasok@gmail.com Tel: 06 30/ 577 1650
